Downloaded 11 times
![ "Mert vajon mibennünk és a mi dolgaink között van-e
valami a kellőhelyén és helyes állapotában?
Mindmostanáig semmi sem. Minden fonákul vagy
összekuszáltan hever szerteszét, vagy omlik össze. Az
értelmesség helyett, amelyben az angyalokkal kellene
egyenlőknek lennünk, a legtöbb emberben akkora
tompultságot találunk, hogy a legfontosabb dolgok
ismerete terén tudatlanságban az állatok színvonalán
állanak. [...] A kölcsönös szeretet és nyíltszívűség helyén
kölcsönös gyűlölet, ellenségeskedés, háborúskodás,
öldöklés van; az igazságosság helyén méltánytalanság,
jogtalanság, elnyomás, csalás, rablás. A tisztaság helyén
ocsmányságok és erkölcstelenségek a gondolatokban,
beszédekben és cselekedetekben egyaránt."](https://image.slidesharecdn.com/nevelstrtnet-121115151914-phpapp02/75/Nevelestortenet-10-2048.jpg)
![ Második szint
Enciklopédikus alapfogalmak
"A következő osztályban az első segédtanító
tanítana a következő módon. Legelőször is
gondoskodnia kell arról, hogy a tanulók saját
kezűleg lemásolják minden tudomány és
mesterség meghatározását és felosztását magyar
nyelven, [...] hozzátéve a meghatározásokhoz és
felosztásokhoz, ahol csak sikeresen elvégezhető,
a latin, görög, héber és esetleg arab
szakkifejezéseket is."](https://image.slidesharecdn.com/nevelstrtnet-121115151914-phpapp02/75/Nevelestortenet-31-2048.jpg)
Neveléstörténet
- 1. Neveléstörténet 2012.11.16. Készítette: Rétfalivné Diviák Krisztina
- 2. Átmenet korszaka anevelés történetében XVII. század Johannes Amos Comenius pedagógiai szintézise Élete Comenius felfogása az ember rendeltetéséről Nézetei a gyermekről, didaktikai elvei Iskolarendszere Sárospataki évek
- 3. Comenius pedagógiai szintézise A XVII. század jellemzői Járványok Csecsemőhaladóság Gyermekgyógyászat fejlődése A gyermek fontosságának előtérbe helyezése A gyermeknevelés fejlődése – nevelési tanácsadó Az alapfokú képzést nyújtó kisiskolák számának növekedés Természettudományi tudás iránti igény kialakulása az iskolákban
- 4. Élete 1592. született Csehországban, Nivnice - ben Elemi ismeretei Felsőfokú tanulmányai Pánszófia = tudományok tudománya = mindentudás Pappá szentelése 1618. után családját elvesztette
- 5. Tudományos munkája a ,,A világ útvesztője” Első nagy alkotása Kíméletlen őszinteséggel leplezte le korának visszásságait: a katonák kegyetlenségét, az egyházak képmutatásait, a tudósok gőgjét és a gazdagok önzését. "Térj vissza - hallja az égi szózatot a vándor -, térj vissza, ahonnan jöttél, a szíved hajlékába és zárd be az ajtót magad mögött." A lesznoi középiskolában tanít Didactica magna (Nagy oktatástan) Pánszófiai törekvései (összefüggő ismeretrendszer, amely a világot a maga tejességében képezi le és teszi áttekinthetővé)
- 6. ,, De rerum humanarum emendatione” (A világ égető problémáinak megoldása) A katolikus egyház uralmának megdöntése Új pedagógia létrehozása Londonba majd Svédországba megy az oktatásügy reformja miatt Svédországban megírja harmadik fontos nyelvkönyvét az ,, Atrium” –ot. Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony Sárospatakra híva a kollégium újjászervezése miatt Sárospatakon 7 osztályos pánszófikus iskolát kívánt létrehozni Első három osztálykiépítése volt sikeres
- 7. Tankönyvei : Vestibulum, Ianua, Atrium összeolvasva VIA = út, a köznapi latin nyelv elsajátításában nyújtott segítséget Visszatért Lesznóba, majd Hamburgba költözött, majd Amszterdamban telepedett le Műveinek gyűjteményes kiadását Amszterdamban készítette elő, ,, Opera Didactica Omnia” címen és fejezte be az ,,Egyetemes Tanácskozását” 1670. november 17-én hunyt el
- 8. Comenius felfogása azember rendeltetéséről Világszemléletének középpontjában a keresztény hit áll Az ember Isten teremtménye, a földi élet után Istenhez tér vissza Az embernek a földi életében képzettségre, erkölcsi fejlettségre és vallásos érzületre kell szert tennie Hisz az ember alakíthatóságában, nevelhetőségében
- 9. Az emberek nevelése lehetséges és szükséges Az emberi romlottság megjavítására a leghatásosabb út az ifjúság helyes nevelése A ,, Didactica Magna” szuggesztív sorai a tévutakon járó emberi nem romlottságát ecseteli "Az emberi romlottság megjavítására az égvilágon semmi hatásosabb út nincs az ifjúság helyes nevelésénél."
- 10. "Mert vajon mibennünk és a mi dolgaink között van-e valami a kellőhelyén és helyes állapotában? Mindmostanáig semmi sem. Minden fonákul vagy összekuszáltan hever szerteszét, vagy omlik össze. Az értelmesség helyett, amelyben az angyalokkal kellene egyenlőknek lennünk, a legtöbb emberben akkora tompultságot találunk, hogy a legfontosabb dolgok ismerete terén tudatlanságban az állatok színvonalán állanak. [...] A kölcsönös szeretet és nyíltszívűség helyén kölcsönös gyűlölet, ellenségeskedés, háborúskodás, öldöklés van; az igazságosság helyén méltánytalanság, jogtalanság, elnyomás, csalás, rablás. A tisztaság helyén ocsmányságok és erkölcstelenségek a gondolatokban, beszédekben és cselekedetekben egyaránt."
- 11. Nevelés emberalakító, társadalomformáló erejében hisz Egységbe akarja ötvözni a tudományos eredményeket, a mélyvallásossággal A hitből és a tudásból van összeszőve az "Ariadné-fonal", amelynek segítségével az ember eligazodhat a világ labirintusában. A barokkra jellemző világszemlélet ez.
- 12. Nézetei a gyermekről,didaktikai elvei Nevelésre mindenkinek szüksége van Gyermekkorban oly mértékben nevelhető az ember, mint máskor soha – írja a Didactica Magna-ban. A nevelés – nevelődés lehetőségét az emberi élet végső határáig terjeszti ki, az ,,Egyetemes Tanácskozás”. A gyermekek nevelésében a szülők felesőségét hangsúlyozza, rámutat, hogy kevesen vannak, akik értenek a gyermekneveléshez.
- 13. A nyilvános iskolai oktatás mellett foglal állást Közösség jelentősége Didaktikai és metodikai alapelvei: Szemléletesség "Szükséges, hogy a megismerés mindig az érzékszervekből induljon ki (semmi sincs ugyanis az értelemben, ami nem volt meg előbb az érzékekben). Mi más ez, mint az, hogy a tanítás ne a dolgok szóbeli elbeszélésével vegye kezdetét, hanem a reális megfigyeléssel? És végül, miután megmutattuk a dolgot, jöhet a bővebb magyarázat.„ Fontos, hogy a megismerés folyamatában minél több érzékszervet kapcsoljunk be. Horatiust idézi: "Lanyhább hatást tesz a lélekre az, Mirõl csak a füle útján értesült, Mint az, amit a megbízhatóbb tanú, A szem elõtt folyik le és amit Maga a nézõ közöl önmagával"
- 14. Tudatosság Rendszeresség "az előzmény készítse elő az utána következők útját Következetesség "a természet sem rohan hanyatt-homlok, hanem lassan halad előre". Tanagyag koncentrikus bővítése 1. az egyszerűtől az összetett, 2. a konkréttól az elvont, 3. a tényektől a következtetések, 4. a könnyűtől a nehéz, 5. a közelitől a távoli felé.
- 15. ,,Egyetemes tanácskozás” Pansophia című könyvébőlA tanítás akkor lesz eredményes, ha "(1) ne mindent tanítsunk meg, hanem csak az alapvető dolgokat, (2) ha nem külön-külön tanítunk meg mindent, hanem, amit lehet csoportosan, (3) ha semmit sem tanítunk teljesen újként, melynek teljesen új alapot kell vetni, hanem mindent úgy, mint ami a már korábban ismertekből származik."
- 16. Iskolarendszere A Nagy Oktatástanban négylépcsős iskolarendszert vázol fel, amelynek minden fokozata hat esztendeig tartó képzést ölel fel: I. A kisgyermekkor iskolája az anyai öl; II. a gyermekkor iskolája a tudományos játék, vagyis a nyilvános népiskola; III. a serdülőkor iskolája a latin iskola, vagyis gimnázium; IV. az ifjúkor iskolája az akadémia és külföldi utazások."
- 17. "Nem csupán lehetségesnek tartom azt, hogy egyetlen tanító néhány száz tanuló élén álljon, hanem határozottan állítom, hogy ennek így is kell lennie, mivel ez a tanítónak és a tanulóknak is messzemenően a legalkalmasabb."
- 18. Az iskolák koncentrikus körökként egymásra rétegződő rendszerét így vázolja fel: "Az elsõ iskola helye ott lesz, ahol csak emberek születnek; a másodiké valamennyi házban, a harmadiké minden faluban; a negyediké minden városban; az ötödiké minden országban vagy tartományban, a hatodiknak helye az egész világ lesz, a hetediké pedig minden olyan helység, ahol nagy kort megért emberek találhatók."
- 19. "kisgyermekkor iskolája" I. a születésé, másfél hónap; II. a szoptatásé, másfél év; III. a csacsogásé és a járni tanulásé; IV. a folyamatos beszédé és az érzékelésé; V. az erkölcsé és az istenfélelemé; VI. az első közös iskoláé, vagyis a tudomány elemeié. Fontosnak tartja az anya gyermek kapcsolat zavartalanságát és kicsinykorban az erkölcsi nevelést Fontos, hogy a szülők jó példát mutassanak"Nem tanítanak azok, akik nem járnak állandóan élen jó példáikkal, vagyis akik annak megtételét parancsolják, amit ők maguk nem tesznek."
- 20. Sárospataki évek Comenius 1650-1654 között Sárospatakon élt Gyakorlatba átültette a hétosztályos pánszófikus iskolatervezetét 1652. elején megjelent a pánszófikus iskola első három osztályának a tankönyve is (VIA) Tartalmuk a koncentrikusan bővülő szócsoportokból, szómagyarázatokból és az általuk képviselt dolgok bemutatásából tevődött össze
- 21. ,,Schola Ludus” (Az iskola mint színjáték) "Tirocinium" (Kezdet) "Lucidarium" "Orbis Sensualium Pictus" (Az érzékelhető világ képekben) Latin nyelvkönyveiből generációk sokasága tanult; neveléssel, oktatással kapcsolatos elvei, gondolatai évszázadokon át hatottak a pedagógia elméletére és gyakorlatára.
- 22. Apáczai Csere János A tudományok első magyar összegzője Az erdélyi protestáns iskolaügy a XVII. században Életútja Fő művei
- 23. Az erdélyi protestánsiskolaügy a XVII. században 1571-től Erdély önálló fejedelemséggé vált Államvallás református volt 1691-ig A latin iskolákban anyanyelven sajátították el az írás-olvasást, de ettől kezdve igyekeztek mihamarabb bevezetni a latin nyelvet Iktári Bethlen Gábor fejedelemsége idejét (1613- 1629) Erdély aranykorának nevezik ekkor fellendült az iskoláztatás
- 24. Alapítványokat létesített, könyvtárakat teremtett, kiváló tudósokat hívott meg az akadémiára (Martin Opitz, Johann Heinrich Alstedt, Johann Heinrich Bisterfeld) Alstedt és Bisterfeld jelentős pedagógiai és egyházpolitikai tevékenységet folytattak Egyesítette magában a klasszikus humanista műveltséget és a széles körű evilági-realista enciklopédikus érdeklődést
- 25. Életút 1625-ben született Apácán Kolozsvárott református iskolában tanult Polcsarmi András hatott rá leginkább aki felhívta figyelmét az enciklopédikus ismeretek fontosságára és a tapasztalati tudományok megismerésének jelentőségére Az enciklopédikus módszer az iskolai tananyag gazdagodását-szélesedését eredményezte
- 26. A gyulafehérvári kollégium akadémiai tagozatának diákja volt Hollandiában doktori címet szerzett ahol Descartes gondolatai magával ragadták „Cogito ergo sum”:A kételkedés egyenlő a gondolkodással, mindenben kételkedhetünk, csak abban az egyben nem, hogy gondolkodunk. Ha gondolkodunk, akkor létezünk is. 1653 tavaszán haza indult Erdélybe Gyulafehérváron poétika osztály vezetését bízták rá, ahol felvázolta saját elképzeléseit 1659 szilveszterén tüdőbajban hunyt el
- 27. Fő művei Magyar Enciklopédia Nyelvújító tevékenységek Új magyar szavak Új kifejezések A Magyar Enciklopédia felépítése Descartes tudományelméletét követi Alapvetés Természettudományok Humántudományok Teológia
- 28. A tanítóval szemben támasztott követelmények a) A tanító erkölcsösen éljen, "tanítványainak jó s dicséretes példát adjon". b) "Elég tudós legyen" hivatalának betöltéséhez. c) Tudását "jó lelkiismerettel" másoknak is adja át. d) Tanítványait "mint atyjok szeresse", tanítsa õket "világosan, röviden és teljességesen". e) Említse meg őket "Isten előtti könyörgésében". f) Ajándékokon "ne legyen kapdosó". g) Törekedjen arra, hogy tanítványai "erkölcsét és nyelvét" fejlessze. h) Szerettesse meg magát tanítványaival. i) Tanítói munkáját "a külömb-külömb féle elmékhez jól alkalmaztassa".
- 29. Ügyelt arra, hogy a fogalmak összefüggő rendszerben illeszkedjenek Kiknek készült A Magyar Enciklopédia? Apácai iskolakoncepciója Anyanyelvű folyékony olvasás Kérdés felelet módszer Nyelvtanulás Görög, latin, héber, arab
- 30. A műveltség elsajátításáról Első szint: magyar nyelvű olvasás és írás, majd latin, görög, héber nyelvű olvasás és írás tanulás "A második segédtanító - írja Apáczai - tanítsa meg növendékeit elsősorban is anyanyelvükön, azaz a magyar nyelven való olvasásra és írásra. Akik közülük annyira előrehaladtak, hogy folyamatosan olvasnak is, írnak is magyarul, azokat vigye át a latin nyelven való olvasásra és írásra. Ha itt is kiváló eredményt értek el, hasonlóképpen vigye át őket nyomban a görög nyelven való olvasásra és írásra, de itt se állapodjék meg, hanem tanítsa meg õket hasonló módon a héber olvasásra és írásra! "(És bárcsak lehetne az arabra is!) Csakis ilyen előzetes munka után bocsáthatja el és léptetheti elő őket a felsőbb osztályba, szigorú vizsgát tartva a rektorok egyikének jelenlétében."
- 31. Második szint Enciklopédikus alapfogalmak "A következő osztályban az első segédtanító tanítana a következő módon. Legelőször is gondoskodnia kell arról, hogy a tanulók saját kezűleg lemásolják minden tudomány és mesterség meghatározását és felosztását magyar nyelven, [...] hozzátéve a meghatározásokhoz és felosztásokhoz, ahol csak sikeresen elvégezhető, a latin, görög, héber és esetleg arab szakkifejezéseket is."
- 32. Harmadik szint az előzőek sikeres elvégzése - s a szigorú vizsgák - után az akadémiai tagozaton a diákok választhatnának a következő tudománycsoportok közül: retorika-történelem, logika-metafizika, matematika- asztronómia-zene, fizika-orvostudomány, teológia- jogtudomány.
- 33. Tanács Párbeszédes formában írott mű Elcsüggedt ifjú és Fortius beszélgetése Próbál lelket önteni a tanulás keserveitől elkedvetlenedett diákokba Általános elvekre buzdítja tanítványait Tűzz ki magad elé olyan célt amit ember még el nem ért Mondj le a világi örömökről, dolgozz lankadatlan szorgalommal Légy kitartó
- 34. Ne csábítsona pénz Örülj a sikernek. De ha kudarcot vallasz keresd az okát és változtass magatartásodon. Apáczai a tanulás módszereit illetően az olvasás, a hallás, az elmélkedés, a taníttatás és az írás szerepét emeli ki
- 35. Az iskolák szervezéséneknagy szükségességéről Rámutatott az erdélyi protestáns iskolaügy elmaradottságára, hiányosságára A kollégiumok tanuló ifjúságának jelentős része nem alkalmas magasabb tanulmányokra Kevés a kollégiumokban a jó rátermett tanár A protestáns egyház papjai lenézik a felügyeletük alá rendelt tanárokat A kurátor felügyelte a tanár munkáját (a kurátorok többnyire műveletlen emberek voltak)
- 36. Apáczainak az iskolaügy reformálására vonatkozó átfogó tervezete a maga korában nem válhatott valóra. Olyan világot járt, enciklopédikus műveltségű férfi, akinek filozófiai és pedagógiai gondolatai egyetemesek és minden időben értéket képviselnek.
- 37.